A RÉSZVÉTELHEZ ELŐZETES JELENTKEZÉS SZÜKSÉGES A LENTI EMAIL CÍMEN!

Egy nagyon különleges előadás esttel készülök, ugyanis olyan személyeket hívtam meg, hogy osszák meg üzenetüket, akiket személyesen is jól ismerek és nagyra tartom azt az értéket, látásmódot és életigenlést, amit hordoznak magukban és meg is élnek.

4 vendégelőadó osztja meg azt az üzenetet, amit jelenleg úgy érez, hogy az egész világgal megosztaná, ami őket is mozgatja, inspirálja a mindennapjaikban, és amivel kapcsolatban elmesélik saját megéléseiket is.

A részvételhez jelentkezés szükséges!

Ha igazán fontos kérdéseket teszünk fel magunknak, akkor igazán fontos dolgokkal kapcsolatban kezdünk el gondolkodni. 
Hogy hova menjünk el jövőre nyaralni, milyen ajándékot vegyünk karácsonyra, hogyan lépjünk ki egy kapcsolatból, amiben már nem érezzük jól magunkat, vagy hogyan találhatnánk valakit, aki nem olyan mint az előző, hogyan legyen jól működő vállalkozásunk? - az életünk részei ezek a kérdések is, de nem azok, amik igazán számítanak.

Az ember számos tapasztalatot gyűjt be születésétől fogva haláláig, melyek személyiségének kialakulását eredményezik. A személyiség számos hitrendszert, beidegződést, mintát, traumát, ragaszkodást tartalmaz, melyek meghatározzák gondolati, érzelmi, energetikai működését, és így az egész életét is.

A félelmekkel, beidegződésekkel, korlátokkal teli életfelfogás és önazonosítás elválaszt attól, aki valójában vagy, aki számos lehetőséggel rendelkezik. De csupán látszólag.

Ami itt történik:

Olyan embereket kértem fel erre az estére, hogy mondják el saját történetüket, akik a hétköznapokban formálták magukat különböző életválságból érett, éber emberré.

Életbe lépni, kivirágozni és elmúlni - Bölcs-ülés

Az élet természetes rendjében születünk élünk és meghalunk.

Igen, a kis mag, aki vagyok kikel az ágyásból, kivirágzik, majd amikor ezen a létsíkon lejár az ideje, elmúlik.

Születés:

Amikor egyéni konzultációra érkezik hozzám valaki, az első kérdésem mindig az:

Hogyan érkezel ide, ebbe az életbe, honnan jössz, ki vagy Te abban a pillanatban, amikor kibújsz anyukád hasából? És ki vagy előtte?

Nagymamám 1944. július 11-én adott életet édesapámnak. Nagypapám nem lehetett ott, mert javában dúlt a háború az európai fronton, és elvitték a „haza” védelmében a német-francia frontra. Nagymamám semmit nem tudott papámról, hiszen akkor még nem volt internet, nem volt mobiltelefon, és nem volt semmi hír, csak a csend, és a remény, hogy életben van valahol, távoli földeken…